Tegnap délután védőnőhöz kellett mennem. Nem tudom itt írtam-e, de nem a szívem csücske ez a látogatás. Egészen tegnapig. Nem tudom mi volt a levegőben, de nagyon kedvesen normálisan megbeszéltünk mindent. Közel egy órát voltam nála. Mivel pont ott volt, bemutatott a leendő doktor néninek is. A doktor néni így elsőre, egy nagyon kedves, csupaszív néni. Nem fiatal, de nagyon fiatalosnak tűnik. Megbeszéltük, hogy reméljük mindketten, hogy csak a kötelező találkozások alkalmával lesz egymáshoz szerencsénk. Ezt is letudtam, bár még van időnk, nem is kevés, mire szükség lesz rá. A védő néni megdícsért, hogy milyen szépen rendben vannak az eredményeim, leszámítva a kis gigszert a cukrommal. De hogy emiatt meg nem kell aggódnom, nem kórosan magas.
Miután itt végeztem, elvágtattam a saját házi orvosomhoz, mert pénteken mondta a nőgyógyász, hogy kell szednem vasat, csak annyira beszélgettünk, hogy felírni elfelejtette. 
Szóval elementem a doki bácsihoz. Amikor a terhességem elején voltam nála a pecsétekért elég furcsa volt velem. De most!!! Őt is mintha kicserélték volna. Kérdezgetett, hogy hogy érzem magam, minden rendben van-e, még poénkodtunk is, hogy milyen jó, hogy mi emberek nem olyanok vagyunk, mint a bálnák, mert hogy ők hosszú ideig vemhesek, vagy olyanok, mint a nyulak, mert ők meg szaporodnak rendesen, és rövid ideig vemhesek. Persze itt elhangzott egy-két irónikus megjegyzés minden jelen levő részéről a saját termetét illetően. Beszéltünk az IR-ről is. Egész jól állt hozzá, bár mondta, hogy hajalamosak mostanában mindent arra fogni, bár látja a papírjaimból, hogy nálam tényleg az van. Szóval itt is minden pozitív volt. 
Aztán otthon kutyasétáltatásból hazafele összefutottam a ház egészégügyisével. Na vele is kibeszéltünk minden aktuális történést. Úgyhogy a tegnapi nap az egészégügy jegyében telt. Legalábbis ami a délutánt illeti. 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése