Túl az első munkás héten

Jelentem túléltem. Bár voltak nehéz percek, órák, sőt napok. Bár hülye érzés, de a sok új inger hatására néha úgy éreztem, hogy feltölt, hogy dolgozni járok. Persze este zuhantam az ágyba. Még egy kicsit szervezésre szorulnak a napjaink. A reggel egész jól működik már, most még elég, hogy 6-kor kelek (illetve korábban, ha Luca ébred szopizni), aztán irány a fürdő, addig a kis család még alszik, aztán hétkor kel Luca, és együtt keltjük apát. Majd ők még lustiznak fél órát, én reggelizek, és összepakolom a cuccainkat. Majd fél nyolctól öltözés, és indulás. Az most tényleg jól működik, már csak arra leszek kíváncsi, hogy ha Éva már nem jön, és én hamarabb szeretném kezdeni a munkát, akkor hogy fog összeállni a reggel. De majd az is kialakul. Az este viszont őskáosz. A biztos pont a 7 órás fürdetés, majd szopi. Előtte igyekszem minél többet lenni Lucával, de közben a másnapi kaját is készítenem kell. Vacsora? Hát igen, az valamikor 9 fele újabban, ami miatt nagyon szenvedek. Valahogy meg kell próbálnom belesűríteni a 7 előtti időbe. Bízom benne, hogy hamarosan ez is menni fog.
Amúgy jól telnek a napjaink. Pénteken megint szupi volt. Apácska Krisztiánnal moziba ment, mi Adriennel csaj délutánt tartuttunk. Mit délutánt, estét! Már Adrienn írta, hogy hiányoznak neki a csaj-napok...hát igen, jók is voltak azok. De hamarosan örülni fog az új feladatainak, és mi már nem is fogunk annyira hiányozni neki. :)
Kicsit csapongod, de muszáj ezt megörökítenem. Szóval az ugye tudott, hogy Juditékon keresztül kerültünk a Sün Balázsba. Még a beszoktatás hetében egyszer sikerült Judittal összefutni, de csak pár percet tudtunk beszélni. Amióta én is járok dolgozni, minden reggel lesem, hátha összefutunk. Persze jól nem sikerül. Valahogy mindig kerüljük egymást, vagy amikor összejönne, én nem megyek el a bölcsiig, hanem kiszállok a metrónál. Pedig jó lenne egy kicsit vele beszélni, de bízom benne, hogy hamarosan összejön.
És egy kicsit a diétáról...hát az nagyon nem akar menni. Az azért megvan, hogy nem eszem továbbra sem fehér mérget, vagy legalábbi igyekszem kerülni és csak nagyon minimálisat fogyasztani. Számolni nem számolok, most még nincs rá energiám. Annyiból jó, hogy a kisdobozom még megvan, és az ebéd adagomat ahhoz viszonyítva be tudom lőni. Abban kell még fejlődnöm, hogy este időben egyek, és ne nasizzak. Sportra most gondolni sincs időm, és tudom, hogy ez gáz. Mivel eddig napközben jöttem-mentem, most viszont ülök egész nap. Ha beáll a rend, akkor valamikor fogok időt szakítani rá. De most az is demotivál, hogy a házunk melegvíz ellátása elég gáz, és nincs kedvem hideg vízben zuhanyozni sport után.
Szóval tervek vannak, hogy mi valósul meg belőle, az a jövő titka ;)