Május eleje

Ez nekem az utóbbi pár évben mindig nagyon nehéz időszak. Tegnap lett volna az öcsém 31 éves. Iszonyatosan hiányzik sokszor, ilyenkor meg még jobban. Nemcsak a testvérem volt, hanem a legjobb barátom is. És milyen érdekes a dolog, soha nem álmodom vele, és az éjjel megjelent álmomban. Azt gondolná az ember, hogy idővel könnyebb lesz, de nem. Mostanában egyébként is sokszor szóba jön ő is, és apu is, hogy mennyire elkényeztetnék Lucát, illetve, hogy mennyit bohóckodnának vele. Sajnos erről mindről lemarad a mi kicsi lányunk. :(
De az idei május eleje mégis más volt, mint eddig. Ez volt életem első igazi anyák napja. Persze az is nagyon jó dolog, amikor megköszönjük édesanyánknak, hogy nevelgetett bennünket, illetve a nagymamánknak, hogy felnevelte nekünk anyát, de nincs annál boldogságosabb érzés, amikor a mi gyermekünk mondja azt, hogy Boldog anyák napját! Persze Luca még nem mondja, neki apa segít, de akkor is nagyon jó érzés. Már csak az is, hogy anyukája lehetek ennek a csodálatos kis lénynek. Mert bár sokszor nem könnyű őt a helyes úton terelgetni (különben is mi a helyes út?), de akkor is nincs felemelőbb érzés annál, amikor jön, és odabújik, hangosan sikongat, amikor hazaérek, így adva tudtomra, hogy mennyire örül nekem. Nagyon sok türelem és szeretet kell ahhoz, hogy egyes napokat túléljek, de minden egyes ilyen nap megéri.
Most válságot élünk meg otthon. Óriási változások vannak a kicsi életében. Lassan egy éves lesz. Még mindig cicizik, de most már nem elég neki. Ettől zaklatott, nyűgös. Úgy tudnám legjobban leírni, ha azt mondanám, hogy olyan, mint akit megfosztottak a kedvenc elfoglaltságától. Én ettől most egy kicsit szenvedek, mert attól félek, hogy éhezik. Holott azért tudom, hogy nem, meg kap pótlást, illetve vacsit is. A reggeli cicizés meg már egy ideje csak olyan "bújjunk még össze egy kicsit, mielőtt felkelünk" jellegű volt. Ma reggel már ez sem kellett. Most kicsit (nagyon) rossz, de majd a következő napokban kiderül, hogy ezt átmeneti, vagy végleges. Nagylány lett a mi kicsikénkből :)
És milyen érdekes, tegnap két babás ismerőssel is beszélgettem erről a témáról. Más sem éli meg könnyebben.
Ha minden jól megy még egy változás lesz a kis életében. Bár nagyon szeretjük Zsuzsát, és a csanát, de ha sikerül ősztől a szomszéd bölcsibe fog járni. Egyrész anyagilag sem mindegy, másrészt pedig nem kellene kocsikázni reggel, este, mert kényelmes sétával is kb 3 perc a bölcsi. Ha nem veszik fel sem fogunk elkeseredni, mert tényleg jó helyen van :) Meg akkor a kis "pasija" is ott lenne szinte mindig vele :) Mert igen, Lucának "pasija" van :) Nem lehet elég korán kezdeni, kérem szépen!