Még, hogy én hatottam Andira? Persze jó ezt hallani, de szerintem fordítva van...Mindenesetre én örülök, hogy folytatja a blogírást. Várjuk a bejegyzést is! :-)
A hétvége érdekesen telt. Pénteken nagy babakocsi nézésbe kezdtünk. Hát cseppet sem egyszerű dolog. Annyi mindenre kell figyelni, és szeretnénk, hogy jó, és strapabíró legyen gyermekünk első járműve. Na de tényleg annyival többet tud a drágább, vagy azoknál van már egy kis flac, vagy sznobság? Letettük a voksunkat egy bizonyos kocsi mellett, majd meglátjuk az lesz-e a végén. Mert legyen több funkciós, ne zörögjenek a kerekei, könnyű legyen, de ugyanakkor masszív is....jaj tényleg nem könnyű. Pénteken éreztem először, hogy valóban mekkora felelősséggel jár az, ha valaki gyermeket vállal. Mert nem magadról kell dönteni. Ha ez enyém lenne, belefeküdné, tolatnám magam egy kört, ki lenne próbálva, és még el is tudnám mondani, hogy mi tetszett, és mi nem.
Mostanában nem alszom túl jól. Éjszaka gyakran felébredek, és utána nem találom a helyem. Akkor pörgök-forgok, és nagy nehezen sikerül újra álomba szenderülni. Viszont ekkor már hamar jön a reggel. Végülis szoktatva vagyok a későbbiekhez. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése