A szombati nap viszonylag nyugiban telt. Ebédre hivatalosak voltunk a pesti mamáékhoz, mert Zsuzsa napot ült a család. Szinte semmit nem csináltam egész nap, csak ettem és punnyadtam. Késő délután, este csaptunk egy kártya partit.
Ellenben vasárnap....délelőtt takarítás, majd egy gyors pótbevásárlás. Mivel szépen sütött a nap, gondoltuk sétálunk egy kicsit. A kicsitből nagyot lett, de ne szaladjunk ennyire előre. Szóval eldöntöttük, hogy ebéd után kimegyünk egy kicsit a szabadba. Nekünk is jót fog tenni, meg Maszatkánknak is. De nem apróztuk el. Úgy gondoltam, hogy nekünk a Margit-sziget nem kihívás, rögtön a Budai-hegyek a cél. Na azért nem rögtön a csúcsra törtünk...Szépjuhásznétól mentünk a Vadasparkig meg vissza. (Emlékszel Erika? :-) ) Ez önmagában nem hosszú táv, és nincsenek is benne nagy szintkülönbségek...de mindezt a 24. hét elején, kutyával, és egy folyton nyafogó férjjel, hogy messze vagyunk még? Ami számomra meglepetés volt, hogy ott fönn még hó van!!! Meg sár, nem is kevés. Szerencsére az esést megúsztuk, viszont kutyuskánk úgy nézett ki a végére, mint egy disznó, aki épp a dagonyából jön. :) Be kell valljam, nagyon kipurcantam. Persze most itt ülök, pedig elmúlt tíz óra....mindenesetre nagyon jó volt. Jó lenne többször menni....Mivel nem tudtuk a pontos távot, gondoltam megnézem a neten. Sikerült a teljesítménytúrázók oldalára tévednem....volt nosztalgia rendesen. Májusig vannak fenn a túrák...nézegettem, és annak ellenére, hogy mostanában nem jártam, elég sok megvolt már egyszer. Talán, majd ha Luckó elég nagy lesz hozzá, akkor belevágunk megint. Addig meg maradnak az ilyen séták, mint a ma délutáni. Egyetlen fájó pont volt, hogy sem a Vadasparknál, sem a Szépjuhásznénál nem tudtunk inni forralt bor, meleg teát, mert semmi nem volt nyitva.
Most pótolom, és megyek aludni. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése