Mentés....:(

07.19 Átköltöztem

Már pár napja gondolkodom ezen, hogy átköltöztetem a blogom. Illetve itt folytatom a lelki részét. Lesz amit oda is megírok, na meg a képek.

Akkor belekezdek: lehet kicsit hosszú lesz! Annyi minden történt az elmúlt egy hónapban. Mert igen eltelt egy hónap! Hihetetlen. Néha csak állok a kiságy mellett, és potyognak a könnyeim, hogy ez nem is igaz, csak álmodom. Pedig nem, ott szuszog az édes kicsi lány. És ÉN vagyok az anyukája. Nagyon megindító, ugyanakkor félelmetes érzés. Ekkora felelősséggel még nem tartoztam senki iránt. Ő pedig csak rám (no meg az apukájára) számíthat. Bizony néha nem könnyű! Amikor fáj a hasa, vagy csak sír, és ki kell találni mi a baj. És igen, volt hogy kiborultam. Nem egyszer. Aztán valamilyen csoda folytán megráztam magam, és folytattam a dolgom.

Olvastam pár babás blogot, és mindenki csak a szépet, és a jót írja le. Tehetném én is, de szerintem nem lenne hiteles. Mert igen is vannak nehéz napok! Bár azt kell mondjam napról napra könnyebb. Valószínű idővel megszoktuk egymást, megtanuljuk egymást kezelni. Mert bizony Lucának sem könnyű. Alkalmazkodnia kell ehhez a zord világhoz.

Aztán a másik, amivel szembesültem az elmúlt pár hét alatt, az az, hogy mennyire nem bababarát a környezetünk. Gondolok itt a járdaszegélyekre, az üzletek megközelíthetőségére. De még akár a helyi önkormányzat épületét is említhetném. Mert sok helyen csak lépcsőkön keresztül lehet megközelíteni az üzletet. Ezzel a minap szembesültem, amikor elindultunk sétálni, és közben eszembe jutott, hogy bemehetnék a pékségbe, és a zöldségeshez. Nem tudtam, mert mindkét helyre lépcsőkön át vezet az út! Szóval nem mentünk. Így hosszas szervezés, míg valamit vásásrolni tudok. Bár én szerencsés vagyok, mert a férjem itthonról dolgozik, így ha Luca alszik, én el tudok menni postára, boltba. Így a kicsi lányt sem kell vonszolnom a babakocsiban mindenhova. Bár sokat sétálunk így is. Olyan jó kimozdulni itthonról. Néha kapok egy fagyit is :) Nagy büszkeséggel tölt el az is, ahogy István tolja a babakocsit.

Luca sajnos továbbra is hasfájós. De legalább tudom, hogy szopi teát nem szabad innom, és sokat, még annál is többet kell böfiztetni. Egyre többet van ébren, nézelődik, gőgicsél. Egy tündér!

Első orvosi vizsgálat

Megvolt az egy hónapos orvosi vizsgálatunk. A doktor néni és a helyettes védő néni is odáig voltak Lucától. Nagyon szépen fejlődik, minden rendben vele. Ha semmi baj nem lesz egy hónap múlva találkozunk. :) És akkor jönnek a szurik. Amin fennakadtam, hogy van a rota vírus, ami elég veszélyes tud lenni. Van ellene védőoltás is. Vedd meg, ha akarod, és tudod, mert a két oltás darabonként 19e Ft. Persze kérjük neki, ne ezen múljon, de nem értem, hogy akkor minek fizetjük a TB-t. Aztán akkor ott van még az is, hogy mi van azzal, aki nem engedhet meg magának ekkora kiadást. Na mindegy nem elmélkedek ezen tovább. Most egy kicsit zaklatott a drágám. Mert ugye nem hagytuk elaludni, így álmos nyűgös volt, mire végeztünk. A tetejébe a gyerekrendelőben annyira meleg volt, hogy a hátamon folyt a víz.

Ami még meglepő volt, hogy megkérdezte a helyettes védőnéni, hogy igényeljük-e, hogy kijöjjön hetente, mert egyedül van, de a pici babákat előnyben részesíti. Na a mi saját védőnéninknek ilyen eszébe sem jutott, amikor épp nem volt szabin. Megbeszéltük vele, hogy ne jöjjön, majd szólunk, ha elbizonytalanodunk, vagy ha baj van. Eddig két helyettessel is találkoztunk, és mindkettő normálisabban állt hozzánk, mint a sajátunk. Csak azt nem tudom, akkor miért nem lehet őt eltávolítani? Vagy lehetne választani....

07.20. Vihar előtt és után

A tegnapi vihar rendesen próbára tett bennünket. Nem is maga a vihar, hanem az előtte levő csend. Eléggé fülledt volt a levegő. Luca meg nyűgös. Sehogy nem volt neki jó. Ha felvettük, akkor egy ideig megvolt, de aztán összeizzadtunk, és kezdődött minden elölről. Viszont amint elkezdett esni, fújni a mi kicsi lányunk megnyugodott. Egy kis idő múlva hamikált, ás aludt, mint a bunda. Az éjfél utáni égzengésre fel sem ébredt. Ezen csodálkoztunk, mert mi akkorát ugrottunk az ágyban, hogy csak na! Luca viszont végig aludta az egészet. Pedig már lelkiekben készültem az újabb menetre, amikor is vigasztalni kell.

Ma az éjszakai nagy alvás után viszont nem akar aludni. Most is ezzel küzdünk, mert aludni nem akar, viszont látszik rajta, hogy fáradt.

Most épp apa altat, én meg elkezdtem a holnapi ebédet, ha holnap is nyügi lesz, legalább enni bírjunk. Aztán majd csak vége lesz ennek a hasfájós korszaknak.

07.21. Lehülés

Tegnap csak kutyafuttában tudtam írni, ki is maradt pár dolog....talán majd ma.

Most békésen alszik. Ma már másodszor. Valószínű, hogy annak ellenére, hogy nyári baba, nem bírja a nagy meleget, na meg az időjárás változást. Az este megint elég kemény köreink voltak, mire rájöttünk, hogy mi a baj. Talán ez a legrosszabb az egészben, hogy sokszor nem tudni, hogy miért sír. Van amikor elsőre bejön, van amikor csak a sokadik próbálkozás. Aztán nem is hízott tegnapelőttről tegnapra egy grammot sem. Egy kicsit megijedtem, hogy lehet, hogy azért sír, mert éhes->hízni sem hízik. De szerencsére úgy tűnik nem ez volt a baj.

Ma reggel ráálltam a mázsára. Egyre csak csodálkozom, mert Luca hízik, én fogyok. Pedig eszem rendesen, sőt!!! Épp most toltam be egy adag pattogatott kukoricát. Elmerengtem a mérleg láttán, hogy ma 20 kilóval vagyok kevesebb, mint egy évvel ezelőtt, és közben van egy 5 hetes gyönyörű lányom. Vicces, hogy a karikagyűrűm már hónapok óta a középső ujjamról nem esik csak le. :) A védőben beszélgettünk anyukákkal, és mindenki azt mondta, hogy hízott a szoptatás alatt. Én meg néztem rájuk bután, hogy miről beszélnek. Aztán felfedték a titkot, hogy tésztát ettek tésztával, mert hogy attól lesz a tej. Hát nem tudom. Én sem eszem most az egészséges életmód szerint (bár igyekszem közelíteni), de eddig mindenhol azt olvastam, hallottam, hogy kiegyensúlyozottan kell étkezni, és sok folyadékot inni, és lesz tej. Na én eszerint működöm, eddig úgy néz ki megy is a dolog. Bár ma olvastam, hogy 6 hetes kor körül van egy fejlődési ugrás, amit a tejcsi nehezebben követ. Most fejek rendületlenül, hogy legyen addigra, no meg a fagyon tartalék. Ha esetleg én nem lennék itthon, mondjuk egy osztálytalálkozó, vagy esküvő miatt.

Esik ez a fránya eső...pedig kellene menni vásárolni, illetve valamikor levegőznünk is kellene. Mondjuk ez utóbbit lehet megoldom itt előttünk a folyosón. Amit le fogunk zárni, illetve zárni fogjuk a folyosó ajtót, így ki tudom nyugodtan tolni Lucát aludni, na meg Maszat is kimehet szaladgálni, és őrizni a babát.

Ez nem a legfrissebb, de most is valahogy így alszik. Amit nem tudok, hogy később mennyire lesz probléma, de nem nagyon szeret hason lenni. Illetve hamar bedühödik, hogy hiába nyomja magát fölfele semmi nem történik. Gyerekes anyukák, van ehhez valami okos hozzáfűznivalótok?

07.23. Nyűgös napok

Ahogy olvasom, mindenkinek nehéz napjai vannak mostanában. Kinek ezért, kinek azért. Luca most egy kicsit nyügisebb. Valószínű az idő miatt is. Meg próbálkozik a 4 óránkénti szopival, több-kevesebb sikerrel. Ezen azt értem, hogy ha alszik megvan a 4 óra, de olyan éhesen ébred, hogy végig hisztizi a peluscserét. Az estéktől előre félek, mert akkor a legnyügisebb. Persze tudom a pocakja is fáj. Meg valószínű, hogy az is baj, ha délután sokat alszik, mert akkor este nem akar aludni rendesen. Kíváncsi vagyok ma mi lesz. Tegnap elég későn kerültünk ágyba, így a délelőttünk is borul. A tetejébe el akartam menni piacra. Apácska a saját ügyeit intézte, így babakocsiba "vágtam" Lucát, és elindultunk. A bejárati ajtóig jutottunk, mert esni kezdett az eső. Vissza, de közben elaludt ismét. Fogalmam nem volt, hogy kivegyem, ne vegyem a kocsiból...maradt, de kb 20 percenként ébredt, majd aludt vissza. Semmit nem tudtam csinálni....A délután most egész nyugis. Kíváncsian állok az este előtt.

Sajnálom, hogy emiatt le kellett mondanunk Macsekékat. De annyira kiszámíthatatlan ilyenkor minden, és én is pihenni szeretnék. Persze mire eldőltem volna, addigra Luca ébren volt. Szóval ez egy ilyen nap, ilyen időszak. :(

07.26 Vegyes felvágott

Mivel sok mindenről lesz szó, nehéz címet találni :)

Először a jó hír! Csilla barátnőm hazamehetett a kórházból, még nincs túl a kritikus helyzeten, de úgy néz ki, hogy marad a baba :) Sajnos a cisztáját műteni kell, de nem akarják elkapkodni.

Tegnap beszéltünk egy kicsit telefonon, és jó érzés, hogy segíthettem. Remélem Zsófinak is hasznosak a hozzászólásaim. Mondom ezt úgy, hogy közben én halálra parázom magam minden szarom. Pl a mérlegen Minden úgy kezdődött, hogy múlt héten három nap is stagnál Luca súlya. Na én már rémeket láttam. Biztos beteg, meg nem elég a tejem. Az előbbi kizárva, mert akkor voltunk a doktor néninél, utóbbi meg megint nem lehet, mert akkor ordítana egész nap, és nem aludna békésen. Na apa gyorsan le is tiltott a mérlegelésről. Most ott tartunk, hogy heti egyszer, hétfőn mérünk. Tegnap 4310 grammot mutatott a "mázsa", vagyis 190 grammot hízott egy hét alatt. :D Nagy most a boldogságom.

Az éjszakáink egész jól alakulnak. Már csak egyszer kell éjjel kelni. Az is kb 2-3 között van. Nagyon rendes kislány. :) Csak az a baj vele, hogy ilyenkor mindig annyira éhes, hogy alig bírja kivárni, hogy hamikát kapjon. Most már napközben is inkább 4 óránként eszik.

Én is eszem...egy dietetikus a haját tépné, ha látná, hogy mit temetek el magamban. Válogatás, gondolkodás nélkül. Ugyanakkor nem hízok, sőt. Jó mostanában annyit nem is fogyok, de szépen megy lefele. Lassan megálljt kell parancsolnom magamnak, mert az IR-em nem tesz jót. Mert persze nem zöldséget rágcsálok ;( És most nyugodtan rúgjatok seggben, de élvezem :)

Előre láthatóan a hétvégénk mozgalmas lesz. Jönnek sokban a látogatók, aztán meg a jövő hét elején megyünk vizsgálatokra. És már csak párat kell aludni, és két hónaposak leszünk. Hogy szalad az idő!

07.27. Az alvásról

Az első időszak két rázós dolgot tartogat. Az egyik a szopás kérdése, a másik az alvás.

Az előbbiről már sokat írtam, azzal jól megvagyok. Már az alvással is :) Na de bővebben: az első pár hét arról szólt, hogy Luca három óránként szopizott. Menetrendszerűen, éjjel is. Persze rossz volt, hogy nem tudtam végig aludni egyetlen egy éjszakát sem, de legalább volt rendszer a dologban. Ébredt, szopizott, visszaaludt. Mára már ez a múlté. Este 8-10 között szopizik utoljára, majd egyszer ébred, 2-3 között. Közte meg anya azt csinál, amit akar :) Na jó, az esti szopi után még van egy két kötelező kör, na meg a szokásos esti hasfájós sírás, de akkor is van 3-4 órám összefüggően aludni. Utána már csak 7 fele ébred. Komolyan mondom nagyon rendes lányom van :)

Általában délelőtt is nagyot alszik, így tudok főzni. Mert tudja, ha anya nem eszik rendesen, ő sem tud enni :)

Délután meg sétálunk nagyokat. Így tettünk tegnap is. Itt van a közelünkben a sétáló utca. Rendszerint arra sétálunk. Persze mire odaérünk Luca rendszerint alszik. Tegnap, mivel elég szép idő volt, leültem a szökőkúthoz olvasgatni. Minden szép volt addig, míg egy pasas le nem ült a mellettem levő padra, és rágyújtott. Alapból utálom, ha valaki mellettem cigizik, de így, hogy a babakocsiban egy BABA fekszik, még jobban kiakadtam. Összecsaptam az újságot, ránéztem mérgesen a pasasra, felálltam, és eljöttünk. Pedig olyan szép délután volt. :(

A másik amit sikerült kideríteni, hogy ha megyünk a Heim Pál kórházba csípőszűrésre, akkor reggel oda kell menni sorszámért, majd vissza 11-re, mert a pici babákat akkor hívják be, soron kívül (de sorszám azért kell! ) Ez sem a legjobb, de nem kell ott ülni 3 órát a semmiért.

07.31. Kicsit eltűntem

Először is, bocsi mindenkitől, olvasni olvastam, de kommentre nem jutott időm. Hogy miért? Luca egy kicsit "rendetlenkedett" szopi téren. Úgy kezdődött, hogy szopi közben mindennel foglalkozott, csak szopival nem. Néha a cicimet is megcincálta. Fájt. Utána meg nyűgösködött, mint aki nem evett. Kezdtem kétségbe esni, és kimerülni. Pénteken felhívtam a helyettes védő nénit, aki megnyugtatott, hogy amíg alszik rendesen, és van kakis pisis pelus, és nem esik a súly a legutóbbi alá, addig ne tápláljak hozzá. Ez átmeneti lehet, és kérdezte, hogy nem lehet-e hogy most lenne ciklusom. Mondom neki, hogy nem tudom, mert nekem nem volt rendszeres, de akár lehet is. Abban maradtunk, ha pár nap alatt rendeződik a helyzet, akkor tuti erről van szó.

Ma vasárnap délben úgy tűnik, hogy rendeződik a dolog. Ebben Macsek is meggyőződhetett tegnap. Jó volt, hogy ott voltak!

De visszatérve a péntekhez. Voltam 6 hetes kontrollon. Minden rendben van, és a doki továbbra is szuper. Annyira próbáltunk jó időpontot találni kb két hete, igazodva Luca szopijához, hogy nem jött össze. Ott szenvedett szegény, mert felébredt és éhes volt. A doki felajánlotta, hogy a mellette levő rendelőben most nincs rendelés, beenged, szoptassak meg. Végül nem éltünk vele, mert nem lakunk messze a rendelőjétől. Ennek ellenére nagyon szimpatikus volt a hozzáállása.

Csapongok...Macsekék...vannak képek, nemcsak tegnapról.

https://picasaweb.google.com/szamoca1978/LucaMasodikHonap?authuser=0&authkey=Gv1sRgCLLo0cLo3MirswE&feat=directlink

A kajálásom továbbra sem az igazi...igyekszem, de nem mindig jön össze. Sem mennyiségileg, sem minőségileg. Mivel elég hektikus a napunk, így most arra jutottam, hogy amíg nem alakul ki rendszeresség nem izgatom magam a kaján. Aztán ha már kialakul a napirend, elkezdek megint szépen enni. A mennyiséget még meglátom, de talán az lesz amiben nem korlátozok. Bár elfelejtettem kérdezni pénteken a tornát, de szépen nekiállok. Macsekkel jól megterveztük, hogy Rezsőzni fogok, a 10 percesekkel kezdek, kétnaponta egy. Ha megy gyakrabban, vagy kettő, akkor úgy, aztán szépen emelem a tétet. Hirtelen nem akarok nekirontani, mert nem akarom a megterhelni a szervezetem, ami már hat hete semmit nem csinált, nem beszélve a műtéti heget. Szóval tyúklépésben előre....aztán majd jöhet a futás is, de az lehet már csak késő ősszel vagy tavasszal.

08.03. Vizsgálatok, meg ez meg az

Hát nehezen jön össze ez a bejegyzés..de szép sorjában!

Hétfő: Először is köszi Zsófi a fel nem használt segítséget. És képzeljétek el mi történt. Mentünk ugye ortopédiára a Heim Pálba. 11-12 között vizsgálják a pici babákat. Odamentünk háromnegyed 11-re (mert kiderült, nem kell korábban menni), a betegfelvételen sokan vártak a sorukra. Bejelentkezünk, felmentünk az elsőre, majd majdnem rosszul lettünk. Zsúfolásig tele folyosó...na gondoltam, itt nem végzünk egyhamar. Erre 11-kor nyílik az ajtó, kilép egy fiatal pasi, és szólítja Lucát. Kiderült, hogy ő a doki. Negyedkor már kinn voltunk az utcán. Csípő ok, a nyakára ő azt mondta, hogy nincs vele baj. Négy hónaposan kontroll. Én a nyaka miatt aggódom egy kicsit, úgyhogy megbeszélem a doktor néninkkel, hogy elmennék az Örsre is megnézetni. Mondjuk, ha nincs probléma, annak örülök. Pedig már lelkiekben készültem, hogy megyünk gyógytornára.

Kedd: Hallásvizsgálat, Bajcsy kórház. Na ez már nem ment olyan könnyen, pedig nincs is messze. Először is reggel telefonálni kellett, hogy egyáltalán van-e orvos, és csak keddenként lehet menni 10-11 között. Egyedül mentem Lucával, és nem találtam a bejárathoz közel parkolót. Vagyis cipeltem a bébihordót...bejelentkezni sem volt egyszerű, mert a nő bénázott egy sort. Felmentem, megkerestem, hogy hova kell menni. Millióan a folyosón. A folyosó végén vannak a műtők, így óriási a forgalom. Kb 10 perc, negyed óra egy vizsgálat. Sok a baba, mert ugye csak egy nap van, és 6 hetes korban lehet menni. Mindenesetre nagy nehezen bejutottunk, megvizsgálták és minden rendben van. Persze a későbbiekben az alkalmi süketséget nem fogja ez a vizsgálat kizárni.

Szerda-csütörtök: Na itt semmi különös nem történt. Leszámítva, hogy úgy tűnik, hogy Lucának nagyobb az étvágya, mint amit én ki tudok elégíteni. Most egy kicsit megy a küzdelem, mert szeretném szoptatni. De ha nem megy akkor megpróbálok nem lelkizni rajta, és kapja a kiegészítést. Tudom, hogy ettől nem leszek rosszabb anya, de akkor sem könnyű lelkileg. A császárt is nehezen dolgoztam fel. Én aki minden olyan percízen és jól szeretnék csinálni, most már a második dologgal kell szembesüljek, ami nem megy. Pedig akarom, hogy menjen, és meg is teszek mindent érte. De azt sem szeretném, ha éhezne a drágánk. Nem könnyű, nem könnyű....

08.09 Szuper hétvége

Mivel mindenki nyaral úgysem engem olvas, így egy kicsit én is szabadságra engedtem a naplóm :)

A hétvégénk elég nehezen indult. Pénteken sikerült megint összezörrenni anyósékkal. Nem tudom mád hogy van vele, de az én anyósom lételeme a kavarás. Csak a legutolsót írom le, ami végképp kiverte a biztosítékot. Volt ugye az elmúlt napokban ez a tejcsi mizériánk. István beszélt az anyukájával, és mondta neki, hogy úgy tűnik nincs elég tejem. Ez már a nővéréhez úgy jutott el, hogy nincs tejem. Majd beszéltem a nővérével, aki sajnálkozott, hogy elapadt a tejem. Nem kicsit akadtam ki, mert ez nem az első és egyetlen ilyen eset.

Szombaton megvolt Luca első bogrács-party-ja. :) Bár mi csak korlátozottan vettünk részt benne. Mindenesetre jó volt egy kicsit kilépni a mindennapok egyhangúságából. A délutáni szopi után mentünk csak le, ott aludt egyet az udvaron, majd ismét szopi, ismét le, anya is evett, és itt elfogyott a lánykánk türelme, és muszáj volt feljönnöm vele. Megfürdettem, és aludt, mint a bunda. Jól esett neki is a marhapöri :)

Vasárnap nem sok mindent csináltunk. Délután elindultunk sétálni és fagyizni hármasban. Messzire nem jutottunk. A fagyi még befigyelt, meg egy kis séta, aztán eltörött a mécses, és haza kellett jönni. Igaz, addigra már fürcsiidő is volt....De jól telt a semmittevős vasárnap.

Így utólag azt kell mondjam, rápihentünk a hétfőre, ami az időjárás miatt kegyetlenre sikerült. A délutáni szopi után soha nem látott mennyiséget bukott. De ez még csak a kezdet. Estére olyan nyűgös lett a széltől, hogy órákba telt elaltatni, és éjjel sem akart simán visszaaludni. Most már tényleg lehetne valami normális időjárás!!! Elegem van ebből.

Mára kicsit jobb a helyzet, de az estétől félek egy kicsit!

08.16. Ez+az

Kezdem ott, ahol az előzőt abbahagytam.

Kedd: jött meglátogatni egyik kolleganőm. Jó volt vele beszélgetni, bár sokat nem tudtunk. Luca jót aludt a karjaiban. :) Sajnos lelkizni nem tudtunk, pedig kíváncsi lettem volna, hogy mi van vele. Ha minden szépen alakult volna, akkor most születne valamikor az ő babája. Bízom benne, hogy hamarosan átéli azt, amit én.

Szerda: Macsekék látogattak el hozzánk. :) Aztán meg elmentünk privát babaturiba. Lőttünk a vaterán rugikat, azt mentünk el átvenni. A csajnál volt egy csomó ruci, válogattunk. Tök jó kabit sikerült tőle szerezni. Miután hazajöttünk volt fürcsi, meg szopi, aztán elköszöntünk Macsekéktól.

Csütörtök-vasárnap: Balcsin voltunk anyunál. Nála megcsinálták a cserépkályhát. Ez több szempontból is jó lesz a télen :) Közben amíg a kályhás dolgozott, látogatunk, és látogatókat fogadtunk. Apukám testvéreit jöttek-mentünk :) Megkaptuk a családi keresztelő ruhát, már csak a keresztelőről kellene dönteni. Mivel eredetileg a sógornőm lánya lett volna a keresztmami, velük meg most épp fasírtban vagyunk, így most kérdés mi legyen. A ruha kb még egy-másfél hónapig jó. Vagy marad az eredeti keresztmami, és nem lesz családi ruci, vagy ruci lesz más mamival, és akkor tovább lesz feszkó a családban. Voltam Viki barátnőmnél is. Lucának már most van egy pasija :) Milán fia már kb két hete kérdezgette, hogy mikor megyünk, mert Lucázni szeretne. Szombaton hívtak is bennünket, hogy menjünk, mert Milán már nagyon várja Lucát. Mi ez, ha nem szerelem első látásra. Péntek este István elment Lackó haverjával sörözni....no comment. Szépen nézett ki másnap :) Kíváncsi vagyok, hogy Lackó hogy nézett ki. Vasárnap, amikor hazafele beugrottunk nem mondtak semmit. Csilla jól van, de én azt vettem észre, hogy nem meri beleélni magát a terhességébe. Persze az ő helyzetében ez érthető. Legutóbb nem látták a cisztát, de még nem merték kimondani, hogy felszívódott. Mindenesetre én szorítok nekik.

Hétfő: nem volt semmi különös, egy átlagos hétfő...

Kedd: megkaptuk az első oltásokat. Egész jól viselte a nagylány. Kicsit félek az estétől, hátha belázasodik. Az előbb mértünk lázat. Jaj, nagyon féltem bedugni a popijába a lázmérőt! De ezen is túl vagyunk. Meg is mérték, hízik rendesen, már 5230 gr.

Hát ez volt az elmúlt egy hét történése. Most úgy néz ki, hogy ezt a hétvégét is Zamárdiban töltjük :)

08.25. Megvolt az első…

....strandolás :) A hétvégén elmenekültünk a városból. Illetve már csütörtökön, mert úgy alakult, hogy Istvánnak épp Siófokon és Zamárdiban akadt dolga :) Kihasználtuk a jó időt, és hogy lenn voltak Csilláék is, így két nap is strandolni voltunk. Luca akkorát aludt az árnyékban lenn a parton, hogy csak na. Nekem is jó volt, egy kicsit többet voltam levegőn. :) Második nap a vízbe is bemerészkedtem. Na ennek is története van, ugyanis a -kb20 kg miatt "kinőttem" a fürdőruhám. Másikat idén nem terveztem venni, mert úgysem fogok tudni menni, mert aug-ban már nem lesz jó idő. Hát van :) Így gyorsan elmentünk venni egy fürdőrucit. Jó is, mert kell majd babaúszásra is.

....átaludt éjszaka. Ezidáig csak egyszer jött össze. Meg is ijedtem, mert nem számítottam rá. Fél 6-kor ébredtem, hogy úr isten, világos van, és még nem keltem Lucához. Megfordultam, elhelyezkedtem, és vártam, hogy felsír. Nem így lett, elaludtam, és fél hétkor ébredtem megint. Na ekkor már nem bírtam tovább. A cicim lüktetett, és aggódni kezdtem. Bementem a szobába, ott volt, és békésen aludt. :) WC, majd ismét visszafeküdtem...na ekkor már nem sokáig, mert a pici pocakosom éhes volt :) Azóta is próbálkozik, de nem akar összejönni. Így sem panaszkodom, mert csak egyszer kelünk 3 körül.

...az első kirándulás. De lehet nem is nevezném annak. Jakabszálláson voltunk a dédi sírjánál. Van ott egy néni, aki gondozza a sírt, hozzá is mentünk. Akkora szeretettel fogadott bennünket. Pedig nem is ismerjük egymást nagyon. Lelkünkre kötötte, hogy amikor arra járunk feltétlen menjünk be hozzájuk. Ott volt a lánya is, teljesen odavolt Lucától. A mi lánykánk pedig nem egy félős csaj. Simán elvan bárkivel :)

Mondjuk ez nem is baj....mert vannak kevésbé jó dolgok is az életünkben. Számolgattunk veszettül, és a helyzet az, hogy ha a cég is partner benne hamarabb vissza kell mennem dolgozni, mint szerettem volna. Így márciusban, amikor lejár a szerződése a helyettesemnek, visszamegyek. Addig meg bölcsit kell találni Lucának. De nem könnyű, mert itt Kőbányán tele vannak a bölcsik :( Néztünk magán bölcsit is...háááát, nem olcsó, viszont jó drága, és nem is a közelben van. Mondjuk annyi, hogy kertvárosi részben. Most még találtam egyet a melóhely közelében, majd jövő héten lecsekkolom, megérdeklődöm. Addigra talán munkahely ügyileg is többet tudok.

Ennyi a nagy történés kis világunkban :)

08.26. Az ijedtség nagyobb volt

Kegyetlen éjszakánk volt. Fullasztó hőség, még éjjel is 30 fok a lakásban. :( Luca nagyon nyűgösen aludt el. Aztán meg 3szor ébredt úgy, hogy máskor csak egyszer. Enni, inni nem akart, és vissza is csak nehezen aludt. Gondoltam, ez a meleg miatt van. Aztán pedig reggel alig akart enni. Nagy nehezen evett egy keveset, aztán kb 20 perc múlva vissza is adta a természetnek. Nagyom megijedtem, hogy ebben a melegben ki fog száradni. Gyorsan mértem egy hőt. Hőemelkedés. Riadt telefon a gyerekorvosi rendelőbe, hogy jöjjön a doktornéni. Aztán az lett a vége, hogy nagy nehezen elaludt, majd 11 körül ébredt. Ekkor sem akart nagyon enni. Próbálkoztam cicivel, eégy keveset szopizott, majd eltolta. Mivel feszített a cicim, lefejtem. Apácska megpróbálta cumisüvegből, úgy is evett egy keveset, majd megint vissza cicire. Utána egy darabig nézelődött, aztán elálmosodott, és elaltattam. Persze eddigre érkezett meg a doktor néni. Szerencsére nem talált nála semmi betegségre utaló jelet. Mi meg nem győztünk szabadkozni, hogy nem kicsit vagyunk aggódós, túl parázós szülők. De szerencsére megértette a helyzetet. Figyelnünk kell, mérni a hőjét, bár véleménye szerint a nagy hőség az oka.

Úgy volt hogy a hétvégén megyünk strandolni, de azt a fentiek miatt elhalasztjuk jövőre. Kicsik vagyunk mi még ehhez. :) De így is mozgalmas hétvégének nézünk elébe ;)