Újra itt

Döbbenten vettem észre, hogy megint eltelt több, mint egy hónap, hogy utoljára írtam. :( Zsófi "koppintott" a fejemre, hogy írjam a naplót, mert később megbánom. (Ugyanakkor azt is mondta, hogy ezt majd egy év múlva neki is "vessem a szemére") És tényleg, igyekezni fogok időt találni rá, mert annyira sok minden történik, hogy akár egy hét távlatában sem emlékszem rá rendesen.
Mert ugye volt első Mikulás, első céges vacsora - amikor is gyerkőc apácskával volt egyedül otthon, első céges (apácska munkahelye) vacsora Szolnokon, hercegnőre kerianyu vigyázott. És hát ugye ott volt az első hármasban töltött karácsony. Ami tulajdonképpen karácsony reggel volt, mert mentünk a mamához karácsonyozni. De ez akkor is más volt. Persze pityeregtünk is egy kicsit, hogy messzi-papa, és Lackó bácsi nem lehet már itt, és nem láthatja mindezt, de akkor is jó volt. És talán a következő karácsony még jobb lesz, mert akkor már jobban fel fogja Luca, hogy itt valami fantasztikusan jó dolog történik.
Nem beszélve a Szilveszterről. Amire meg is jegyeztem, hogy öregszünk, mert kölyökpezsgővel koccintottunk éjfélkor. Nem volt nagy buli, baráti társaságban ünnepeltük, hogy eltelt megint egy év. Csendben számot vetettem, hogy mi minden van a hátam mögött. Kellemes melegség öntötte el a szívemet. :) Csodálatosan jó, ugyanakkor egy kicsit nehéz év van mögöttünk, de MEGÉRTE minden szenvedésnek hitt esemény.
De Lucáról is essen szó! Paráztam, hogy nem akar hátról hasra fordulni, csak hasról hátra. Aztán miután védőnő és orvos is nyugtatott, gondoltam tényleg nem lehet baj. Tényleg nem volt, mert pár nappal később megtette az első fordulatot, egy piros világítós számítógépes egér után. :)
Aztán szépen megtanult egyedül aludni. Illetve itt még vannak botlások, de napközben már megy egyedül is :) Leszokófélben van a ciciről, vagyis megy a hozzátáplálás is rendesen. Mindent eszik, amit eddig adtam neki, bár rá kellett jönnöm, hogy répa és répa között mennyi különbség van ízben. De egy kis alma mindenre gyógyír. A nagy kedvenc az őszibarack. Tettem el a fagyasztóba a nyáron, de az szinte semeddig nem volt elég. Így kedves babavárós olvasóim, barack eltevésre fel a nyáron! (Bár a madaras tecsóban van fagyasztott barack, de az nincs meghámozva - de végszükség esetén jó :) )
Megnéztük megint a bölcsit. Nem volt rossz a választás! Judit, köszönet azért, mert megosztottad velünk a helyet :) Luca első látásra beleszeretett a bölcsis nénibe. Eddig nem sokan kaptak tőle puszit, a bölcsis néni rögtön kapott. Így már nyugodtabb szívvel hagyom ott. Mert sajnos úgy hozta az élet, hogy már február elején vissza kell mennem. Persze ez nekem/nekünk rossz, de ami miatt mennem kell, az egy igen öröm teljes dolog. Mert mostanában elég sűrűn kőröz a gólya a cég felett ;)
Hát ez történt velünk 2011 decemberében, 2012 első napjaiban. Tényleg igyekszem többet írni, mert hogy mesélek majd az unokáimnak anyjuk első éveiről?