Ne tessék a címen megbotránkozni, mindjárt jön a magyarázat! (Hangosan röhögni sem kell :) )
Történt ma hajnalban. Háromnegyed négy (vagy három, már nem is tudom) tájékában lánykám riadót fújt, hogy ő éhes. Résnyire nyílt szemekkel odatámolyogtam a kiságyhoz, átröptettem a pelenkázóra, és indult a peluscsere. A szemem még mindig csak résnyire nyitva! Kakis pelus le, tiszta alávág, popsikenőcs, majd egy hangos pukk, (anya mosolyog, hogy arra van az útja) és jön a sűrűje is. De nem akárhogy! Kaki kikerüli a pelenkát, és hastájékon telibe találja anya hálóingét. Anya ugrik egyet, a többi a parkettára. :) Egészen a kiságyig ellőtt. Persze ekkorra már a szemem tára nyílt, és nevethetnékem támadt. Apácskát kiugrasztottam az ágyból, hogy akkor kellene menni a felmosóért. Utána a szopi vidáman telt ezen a hajnali órán.
:-D
VálaszTörlésÉn most a számra tett kézzel röhögök, nagyon hangosan, hogy a kollégák ne hallják!!!!!!!!
Kész ez a gyerek!
Puszi nektek!
Hihi, ez velünk is megtörtént egyszer, ugyanígy: pelenkázó, parketta, szőnyeg (!) és a ruhám is telibe...
VálaszTörlésMajd emlékezzünk erre kamaszkorukban, hogy még ezt is elviseltük tőlük! :)