Egy igazi tavaszi hét :)

Azt hiszem nem fogok nagyon görcsölni a bejegyzéseken, valószínű azért hetente "jegyzetelek", de majd meglátjuk.
Esemény dús héten vagyunk túl. Először is sikeresen vettük az első akadályokat a betegség után. Bár az első munkanapok kicsit kimerítőek voltak, azért jól viselte mindenki a megpróbáltatásokat. Luca ügyesen visszaszokott a csanába. :) Ez nekem nagyon szívet melengető volt, mert hogy őszinte legyek féltem, hogy mennyire lesz nehéz közel két és fél hét után az újrakezdés. Jelentem, nekem ment nehezebben. :)
Visszatérve a dolgos hétköznapokba, Luca ismét rengeteget fejlődött. Biztosan hatása van annak, hogy nagyobbakkal van körülvéve. Simán feláll valamiben kapaszkodva, és ha ez a valami valakinek a keze, akkor lépegetni is próbál. Azt hiszem a következő hétvégén mehetünk babacipőt venni, mert ha így folytatja, akkor a húsvéti nyuszi futha előle :) Ami furcsa volt még, hogy eddig inkább a kúszást részesítette előnyben, a mászással szembe, viszon a múlt héten valami történt, mert elkezdett villám sebességgel mászni. Kicsit ki is vagyok miatta, mert bármit csinálok, fél szemmel rajta kell legyek, mert egyik pillanatban itt, a másikban a szobának pont az ellenkező oldalán. És tudja, hogy rosszban sántikál, mert a szeme sarkából figyeli, hogy figyeljük-e. Ha megközelítette a cél objektumot, akkor felnéz, és vigyorog, hogy én ezt bizony most elértem, és bizony itt most valamit tenni fogok. A TV alatti fiókos szekrényke veszélyben van. Simán pakol ki/be (inkább ki). Hol van már az, amikor letettem a szoba közepére, és ott maradt, játszott, helyváltoztatás nélkül. És hol van az az énem, aki akkor azt kívánta, hogy a kicsi lánya mozogjon :)
A hét közepe igazi piros betűs nap lett ;) Végülis így kerek a történet, előtte is kilenc hónap, utána is kilenc hónap. Vártam is meg nem is ezt a napot. Így legalább tudom, hogy annyira nem kuszálódtak össze a hormonjaim. A védő néni szerint ez még teljesen rendben van így.
A hétvégét messzimamánál töltöttük. Nagyon szuper volt. Nyugi, friss levegő, igazi tavasz! Voltunk sétálni a Balaton partján. Hihetetlen, hogy már mekkora élet van. A jó idő előcslogatott mindenkit, horgászt, biciklist, sétálót, éttermest és fagyist. Megetettük a hattyúkat és a kacsákat. Luca nagyon élvezte, hogy legálisan dobálhat. Bízom benne, hogy nem az maradt meg benne, hogy a kenyér falatkákat dobálni lehet. ;)
Vasárnap korán haza indultunk, mert apa kitalálta, hogy vagyünk egy gyerekülést a biciklire, és menjünk el biciklizni. Júj, nagyon szuper volt. Bár elég nehézkesen indult a dolog, mert egyrészt felszerelni a gyerekülést sem volt könnyű, másrészt az összes biciklink összes kereke lapos volt. Miután minden akadály elhárult, kerekeztük egyet, kihasználva az óraállítás előnyeit. A nap végén kicsi és nagy egyaránt kinyúlt, nem is gondolva milyen nehéz lesz a másnap reggel :)