Kerek a világ

Most tényleg így érzem. Szerencsére a betegségeken túl vagyunk, és lassan minden visszakerül a régi kerékvágásba. A hosszú hétvége nagyon jól telt, és sajnos nagyon gyorsan. Csütörtökön már jól voltam. :) Egyetlen negatívuma a hétvégének erre a napra tehető. Épp a reggelinket csócsáltuk, és azon elmélkedtünk, hogy mi legyen az ebéd, és mit csináljuk a nap hátralevő részében, amikor megszólalt a telefon. Két hónap után eszébe jutottunk anyósnak. Mondta, hogy már elege van a veszekedésből, és hogy menjünk ki hozzájuk ebédre. Ott lesz az egész család. Kimentünk, de elég furán éreztük magunkat. A menü természetesen a szokásos Zsámboki menü volt (húsleves, rántott hús). Luca evett mielőtt elindultunk, így legalább rá nem kellett gondolni ;) Olyan idegennek éreztük magunkat. Igazából senki nem volt ránk kíváncsi. Luca bárkihez került fél percen belül ordításban tört ki. Majd itthon megfejtettük, hogy attól, hogy látta őket 3-szor, legutóbb két hónapja, számára még idegenek.
Pénteken viszont mindenki vigasztalódott :) Kerianyuék jöttek este. A pasik elmentek sörözni, mi meg csajos estét tartottunk. Volt mit kihevernie mindenkinek.
Szombaton még volt kajánk,  így nem kellett főzöm. Nyugodt lelkiismerettel mentem 10-re Adriennhez ruhapróbára. Csodálatosan szép lesz a ruhája, és ő is :) Egészen kivirul az arca, amikor magára ölti az ekrü színű csodát :) Miután végeztem hazafelé vettem az irányt. Kis kitérőt tettem az Árkádba, mert volt egy munkahelyi "kiküldetésem".  Gyors ebéd után pedig irány a Liget. Nagyon jó volt megint ott sétálni. :) Bár Luca kicsit nyűgös volt, nem akart a babakocsiban megmaradni. Így elmaradt a lángos (nem is volt szó róla ;) ), és hamar hazafelé vettük a lépteinket. A Pecsa tövében ettem egy fagyit, apa meg kapott egy sört. Kell ennél több? Tudunk élni! :)
Most csak azt sajnálom, hogy már vasárnap van. Luca most alszik, de azért még elmegyünk egyet sétálni, bár eléggé fúj a szél. :( De én azt mondom, hogy végérvényesen TAVASZ van. Elegem van a szürkeségből és a hidegből.
Kicsit félek a holnaptól, de bízom benne, hogy könnyen visszarázódunk a hétköznapokba. Nekem muszáj lesz, mert elég sok elmaradt munkám van úgy is, hogy azért itthonról dolgoztam.
Pénteken volt 9 hónapja, hogy a kicsi lány megszületett. Most jöjjön egy kis számadás, hogy hol is tartunk:

A legtöbb baba

• hangokat kombinál
• egyre ügyesebben állhat kapaszkodva

a hangokkal nincs gond, néha jó egy kis csönd is :) Igen, áll is, de inkább csak térdel. Rá ér még állni szerintem

A babák fele

• két ujjal (hüvelyk- és mutatóujjal) megfog tárgyakat
• felül
• a bútorok mellett közlekedhet  - ezt még nem teszi, illetve nem állva közlekedik ;)
• tárgyakat összeüt
• szótagokat ismételget (pl. ba-ba
• nevére figyel, tiltást ért - érti a tiltást, de nem reagál rá, csak a szeme sarkából figyel, hogy mikor kezdheti újra
• ismerőssel huncutkodik, az idegentől tart
• öltöztetésnél kezét, lábát dugja

Néhány baba

• bármivel jól eljátszik - csodálatosan eljátszik egyedül, ha közben látótávolságon belül vagyunk.
• sajátos nyelven nevezi a szüleit

A 9. hónapban a baba már 1-2 percig egyedül is megül, kapaszkodva ülőhelyzetbe húzza magát. Oldalra és előre tud hajolni, anélkül, hogy felborulna. Vannak, akik kúsznak, vannak, akik négykézláb csúszkálnak a térdükön, egyesek kizárólag hátrafelé vagy oldalra haladnak. Olyan baba is akad, aki a fenekén ülve a lábával hajtja magát előre. Ül és mászik, párhuzamos a fejlődés. Álló helyzetből tovább próbálkozik a leüléssel, de most még többnyire csak elengedi, amibe addig kapaszkodott, és a fenekére huppan. Közben hátradőlhet, leesve a fejét is beütheti, de ez többnyire nem komoly baleset. Ha lábai leérnek a földre, egy-két lépést is megtehet. - szálfa egyenes derékkal ül, egész hosszú ideig. Kúszni villámsebességgel kúszik, mászni lusta. Inkább hasra vágja magát, és kúszik. Álló helyzetből még nem próbálkozik üléssel. Lépegetni imád, és keresi is a lehetőséget, hogy mikor nyomhatja ki magát állásba.

A játékokkal egyedül játszik, a tárgyakat dobozba vagy vödörbe ki- és bepakolja, tornyot még nem épít, de mindig ledönti, a fiókokat kipakolja, a tárgyakat eldobálja. A szobában már nem lehet egyedül hagyni, az asztalterítőt már lehúzhatja (a tányérral, üvegpohárral, ollóval együtt). - tornyot borogat, és nagyokat kacarászik közben. Dobálni is szeret, csak legyen aki lehajol, és visszaadja.

Az étellel is nagy élvezettel játszik (nem rosszaságból!), szétkeni, beleturkál, ledobja. Mutatóujjal rábök arra, amit szeretne megkapni. Az "elengedés" fogalmát érti és szívesen gyakorolja. A "kérem"-re reagál. - Elengedni nem szereti amit megkaparintott, de azért akad olyan, hogy együttműködik.

Nevére már figyel, esetleg ismételgeti is. Ismételget hangokat, utánozza a beszédet, anélkül, hogy konkrétan értené. Felhívja a figyelmet, pl. kiabál, dalol. Elkezdi utánozni a szülei viselkedését. - "beszélgetni" beszélget. A legédesebb, amikor bölcsiből hazafelé "elmeséli", hogy mi történt. :)